Mi jut elsőként eszedbe Szentendréről?
Mészáros Máté:
Első blikkre az A.E. Bizottság együttes… feLugossy, efZámbó…
az érdekes arcok ugranak be a nyolcvanas évekből, amikor még gyerek voltam. A
kilencvenes években színházat is csináltam itt, a Városháza udvarán és a DMH
előtt. Volt Szentendrén korábban egy Bázis nevű hely, a főiskolai osztályommal
is jártunk ott, a romkocsmák elődje, talán Malom volt inkább a neve…
Debreczeny Csaba:
Sopron! Nekem Szentendre és Sopron az építészete, a
városszerkezete, a hangulata miatt rokon. Ha ezekben a városokban járunk, egy időutazással
felér, századokat repülünk vissza, ahol nagyon jó lenni.
Balla Eszter:
Régebben sokszor kimotoroztunk vagy kibicikliztünk férjemmel
ide, császkáltunk a városban, néztük a Dunát… Ma még nagyobb élmény vasárnapi programként
a gyerekekkel kijönni, korzózni, kavicsot dobálni a Dunába, ebédelni valamelyik
hangulatos étteremben. Egyre többször járunk erre!
Znamenák István:
Ha Szentendre, nekem Billinger István! Barátom, Bill, aki
szentendrei volt, ő jut elsőként eszembe. Gimnazista koromban rengeteg időt
töltöttem itt, sok emlék köt a városhoz. Ami még hirtelen beugrik: a Skanzen, a
Rab Ráby, a Görög Kancsó… Később nagyon sokat játszottunk Szentendrén a kaposvári
társulattal: a Bolha a fülbent, a Dundo Marojét… És emlékszem furcsa és felejthetetlen
éjszakákra…